Videóinterjú régen és most
2020.04.19.A videóinterjú nagyon megosztó tud lenni a pályázók körében. Sokan szeretik kihasználni az előnyeit – például a távolság miatt – de körülbelül ugyanennyi, ha nem több emberből vált ki ellenérzést. A koronavírus miatt – ha tetszik, ha nem – ez a megoldás van előtérben a kiválasztás folyamán.
Mire figyeljünk a videóinterjú során?
Először is, semmiképp se bagatellizáljuk el azért, mert nem személyes találkozóról van szó. Készüljünk rá úgy, mint egy személyes interjúra, ha nem jobban, ugyanis egyszer van lehetőség meggyőzni a másik felet, hogy minket válasszon.
Fontosak az előkészületek. Mindenképp ellenőrizzük le a számítógépünket, kameránkat és azt, hogy a program megfelelően fut rajta. Ezt érdemes az interjú előtt 20-30 perccel még egyszer megtenni, mert mint tudjuk az ördög (főleg a technika ördöge) soha nem alszik.
Válasszunk megfelelő helyszínt az interjúhoz.
Törekedjünk rá, hogy minél kevesebb külső hang zavarja meg a beszélgetésünket. Nem tesz jó benyomást, ha interjúztatás közben meg kell állni egy beszűrődő hang miatt, vagy olyan is előfordulhat, hogy félreértik, amit mondunk és rosszabb esetben ez akár „végzetes” is lehet.
A hangok mellett szintén figyelnünk kell a látványra. Fontos, hogy megfelelően világos és jól látható legyen a háttér és az interjúalany. Szintén a rólunk kialakult képet árnyalja, hogy a HR-es mit lát mögöttünk a képernyőn. Például jó benyomást kelthetünk egy rendezett könyvespolccal (azért az „érdekes” témájú, című könyvekkel érdemes vigyázni) a háttérben, de nem szerzünk piros pontot például a ruhákkal megpakolt ruhaszárítóval a hátunk mögött.
Öltözködés. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy mennyire öltözzünk ki, inkább felülöltözködjünk, mint alul. Azzal, hogy rendesen megadjuk a módját nem fogunk melléfogni. Férfiak, ha öltönyben nem is, de ingben, nők elegáns felsőben kellemes képet festenek magukról. A pólót és egyéb szabadidős ruházatot kerüljük el. Ügyeljünk arcunk, hajunk kinézetére is.
Érdemes gyakorolni, hogy beszéd közben a kamerába nézzünk.
Szinte mindenki a képernyőn megjelenő beszélgetőpartnert nézi, és amikor ő beszél, akkor ez rendben is van. Lehet gyakorolni, ha idegennek érezzük ezt a fajta interjúztatási módszert. Egy családtaggal, baráttal csináljunk egy próbabeszélgetést, ha lehet rögzítsük. Nézzük vissza magunkat és kritikus szemmel vizsgáljuk meg a próbainterjút. Milyen benyomást kelthetünk egy idegen emberben, aki először „találkozik” velünk? Nézzük meg, mennyire viselkedünk természetesen ebben a szituációban, és tegyük fel a kérdést, hogy szerepcsere esetén mi továbbjuttatnánk-e magunkat a látottak alapján?
Engedd, hogy segítsünk!
Amennyiben növelni szeretnéd esélyed az interjúk során, vedd fel velünk a kapcsolatot és segítünk felkészülni, hogy a lehető legtöbb buktatót könnyedén kikerüld!
